Érdekes kapcsolat áll fenn a stresszállapotok, lehangoltság és a gyomorégéses, refluxos bántalmak között. A munkahelyi, vagy az extrém körülmények (háború, környezeti tragédiák stb.) kapcsán nő a refluxos betegek száma, és reaktív módon sokféle tünettel válaszolnak e helyzetekre (pl. gyomorégés, hányás, hasmenés, irritábilis bél szindróma stb.). A poszttraumás stressz és a depresszió megléte mellett pedig igen gyakran (legalább 20-30%-ban) figyelhetőek meg refluxos, ill. egyéb gyomor-bélrendszeri panaszok és tünetek.

Az elhízás és túlsúly számos betegség, állapot esetén kárhoztatható tényező. Sok esetben úgy gondoljuk, hogy ez csak „ráfogás” de sajnálatos módon nem, klinikai vizsgálatok tanúsága szerint az elhízás sok, egymástól lényegesen eltérő betegség esetén is gyanúba vehető (a magas vérnyomás, hormonrendszeri betegségek, egyes daganatos betegségek, mozgásszervi problémák stb. esetén egyaránt.) Reflux és gyomorégés esetén, elhízott egyéneken végzett vizsgálatok igazolták, hogy itt is meglazul a nyelőcső alsó záróizma, romlik a működés. Emellett, mivel túlsúly esetén „átrendeződés” is történik, kísérő rekeszsérv is kialakulhat. A megoldás módozata egyértelmű, testsúlycsökkenés, fogyás elérése életmódváltás révén.

A dohányzás többféle módon is tovább rontja a gyomorégést. Elsősorban is romlik a nyelőcső alsó záróizmának (LES) működése, így nőhet a savas visszaáramlás, a reflux. A dohányban lévő nikotin növeli a savasságot, mivel fokozza a gyomorsav termelését. Maga a dohányfüst közvetlen, direkt módon károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját. A dohányzás miatt csökken a nyálelválasztás is, ez tovább rontja a refluxot. (a nyál fontos szerepe ui.: 1. a savakat a nyelőcsőből a gyomorba juttatja, 2. enyhe savközömbösítő hatással bír a benne lévő bikarbonát sótartalom miatt). A megoldási javaslat a dohányzás abbahagyása.

Terhesség idején egyáltalán nem ritka panasz a gyomorégés, a reflux, az ún. savas felböfögés, sőt az állandó hányinger, és hányás. Ez utóbbiak esetén a refluxbetegség áll (általában) a háttérben, ami azért fordulhat elő, mert a terhesség alatt a megváltozott hormonszintek miatt a nyelőcső alsó záróizma meglazul. A terhesség harmadik szakában a magzat miatt megnövekedett hasűri nyomás is ronthatja ezt a helyzetet. Életmódi, étkezési változtatásokkal ez javítható, enyhe savkötők alkalmazása is javasolt lehet.

Ez meglehetősen evidensnek tűnő probléma: a késő esti étkezés nemcsak megterhelő a gyomor számára, de a termelődő sav miatt a lefekvéskor megnő a nyomás, a sav visszaáramlása a nyelőcső felé, a fekvő helyzet ezt mechanikusan rontja. A megoldás módja kettős: 1. Lehetőség szerint kerülni a késő esti étkezést, este 6-7 óra után már nem javasolt vacsorázni. Tudjuk, hogy ezt nem könnyű megvalósítani, de különösen ismert reflux esetén ez kerülendő. 2. Az ágy feji végének megemelése segít, mérsékli a fizikán is alapuló savas visszaáramlás lehetőségét.

Szintén „mechanikus” ártalomnak tekinthető, mely különösebb magyarázatra nem szorul. A szoros ruházat egyébként is, bármely állapot, betegség esetén csak ront a helyzeten, gyomorégés és reflux esetén értelemszerűen növelheti a savas visszaáramlás mértékét a nyelőcső és szájüreg felé. Megoldási módozata egyszerűnek tűnik, lehetőség szerint kerüljük a túlzottan szoros ruházat viselését, ha mindenképpen szükséges, csak a lehető legrövidebb ideig viseljük.